Ugrás a tartalomra
Címlap

Fő navigáció

  • A Seuso-kincs
    • A kincs
    • A tárgyak
    • A kőszárhegyi ezüstállvány
    • Adatok, tények a kincsről
    • A kincs modern kori története
    • Hasonló kincsleletek
    • Lappangó tárgyak
  • A kutatási projekt
    • A kutatási projekt
    • A Seuso Munkabizottság
    • Partnerek
  • Kiállítások
    • Állandó kiállítás
    • Vándorkiállítás
    • Kiállítások az Országházban
  • Média
    • Hírek, események
    • Sajtóközlemények
    • Sajtómegjelenések
    • Seuso-archívum
  • hu
  • en
  1. Seuso Kutatási Projekt
  2. A tárgyak
  3. A Dionüszosz-korsó
A Dionüszosz-korsó
A Dionüszosz-korsó
Dionüszosz a párduccal a korsó oldalán
Dionüszosz a párduccal a korsó oldalán
Táncoló bakkhánsnó fáklyákkal
Táncoló bakkhánsnó fáklyákkal
Pán görbe végű pársztorbottal a korsón
Pán görbe végű pársztorbottal a korsón
Thürszoszbotot és szőlőfürtöt hordozó bakkhánsnő
Thürszoszbotot és szőlőfürtöt hordozó bakkhánsnő
Kígyóval és görbe végű pásztorbottal a kezében táncoló szatürosz
Kígyóval és görbe végű pásztorbottal a kezében táncoló szatürosz
Cymbalumon (cintárnyér) játszó bakkhánsnő
Cymbalumon (cintárnyér) játszó bakkhánsnő
Burjánzó növénydíszítés a korsó nyakán
Burjánzó növénydíszítés a korsó nyakán

A Dionüszosz-korsó

A Seuso-kincs legkisebb korsójának teljes felületét borító domborművek Dionüszoszt és vidám kíséretének tagjait idézik meg. Az alakok a korsó nyolc oldalán egyenként követik egymást és állnak össze ünnepi menetté. A jelenetekben felismerhetők a vad táncukat önkívületben, fáklyákkal, zeneszerszámokkal járó bakkhánsnők, a pásztorbotjukat forgató szatüroszok és Pán, a kecskelábú keveréklény, aki Dionüszosz játszópajtása volt. Az istenség elégedetten szemléli hatalmába kerített követőit és vad tombolásukat. Lábánál egy párduc áll, amelyet az isten hatalma kezes háziállattá szelídített. A menet keretéül szőlő- és akantuszindák szolgálnak. A növények túláradó burjánzása Dionüszosz jelenlétének szimbóluma. A dionüszoszi témájú motívumok és jelenetek amellett, hogy magát az istenséget is megidézték, a késő ókorra egyre inkább a baráti együttlét, a lakoma valamint az evilági lét boldogságára, örömeire utaló allegorikus ábrázolásokká váltak.

Az egykor aranyozott edény formája és az ábrázolás témája alapján boroskorsó lehetett.

Magasság: 43,5 cm
Átmérő: 14,05 cm
Tömeg: 3 kg      
Anyag: 94–97% tisztaságú ezüst

A tárgyak

A Seuso-tál

A Seuso-tál
A Seuso-tál medalionja

A Hippolütosz-korsó

A Hippolütosz-korsó
A korsó tölgyfaággal díszített füle

A Hippolütosz-vödrök

Phaidra ábrázolása a Hippolütosz B-vödrön
Phaidra ábráolása a Hippolütosz A-vödrön

Az Akhilleusz-tál

Az Akhilleusz-tál
Akhilleusz leleplezése Szküroszon a tál medalionjában

Az állatalakos korsó

Az állatalakos korsó
Férfibüsztök a korsó nyakán

A Meleagrosz-tál

A Meleagrosz-tál
A Meleagrosz-tál medalionja

Az amfora

Az amfora
Dionüszosz ifjú alakjában az amforán

A geometrikus tál

A geometrikus díszítésű tál
A geometrikus tál medalionja

A geometrikus korsók

A Geometrikus A-korsó
A Geometrikus B-korsó

A mosdótál

A mosdótál
Vésett díszítés a mosdótál medalionjában

A Dionüszosz-korsó

A Dionüszosz-korsó
Dionüszosz a párduccal a korsó oldalán

Az illatszeres doboz

Az illatszeres doboz
Szolgálólányok tükörrel és dobozzal

Az üst

A kincs elrejtésére használt rézüst
A lemezeket rögzítő szegecsek az üst oldalán (Fotó: Dági Marianna)

Lábléc

  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • Támogatók

Minden jog fenntartva © 2025