A Seuso-tál
A kincs névadó darabja, díszítése és az ábrázolt életképek miatt különleges. A tál peremén egy vadasparkban zajló vadászat epizódjai láthatók, szereplői egzotikus állatok (antilop, leopárd, vadszamár, oroszlán, gazella). A vadásztársaság zsákmánnyal megrakodva tér vissza az úr vidéki rezidenciájába. A központi medaliont az ajándékozó által megrendelt, személyre szabott verses felirat keretezi. Az ajándékozásra egy családi esemény, talán menyegző kínált alkalmat. A felirat kezdetét és végét koszorúba foglalt, összekapcsolt görög khi és rhó betűk jelzik, amelyek Krisztus nevének kezdőbetűi, de győzelmi jelként is értelmezhették. A medalionba a földbirtokosok életére jellemző zsánerképek kerültek. A tál középpontja köré komponálva, félkör alakban elhelyezett kereveten lakomázó társaság hever: középen talán Seuso és felesége, körülöttük három férfi vendég vagy családtag. Előttük az asztalon hal. Két szolga ételt és italt kínál nekik, mások pedig a vadászaton elejtett állatokat dolgozzák fel. A vadásztársaság feje fölé, két fa közé árnyékot adó ponyvát feszítettek. A piknik helyszíne egy halban gazdag víz partja. A képhez feliratszalag kapcsolódik, rajta a Balaton latin neve: Pelso. A tálon Seuso kedvenc lovát is megnevezték: In(n)ocentius. Az „ártatlan” jelentésű nevet az állat szelídségéről, vagy épp ellenkezőleg szilajságáról kaphatta. Ugyanígy nevezték I. Valentinianus császár egyik gyilkolásra idomított vérszomjas medvéjét is.
A niellóval (ezüst-szulfid) berakott, matt fekete háttérből aranyozással kiemelt figurális jeleneteknek a vésett kontúrvonalak kölcsönöznek rajzos hatást.
