Móra Ferenc: Aranykoporsó

„ — Az isteni Cajus Aurelius Valerius Diocletianus neveztetik Joviusnak, vagyis jupiterinek is. Először azért, mert eredetét az istenek atyjától vette, másodszor, mert úgy uralkodik a halandók, mint Jupiter a halhatatlanok felett. Ő a főcsászár, az első augustus, röviden az Úr, a Dominus. Aztán jön a második augustus, Marcus Aurelius Valerius Maximianus őszentsége, aki Herculius nevet is visel. Mert az isteni heros sarjadéka, s ahol Diocletianus az ész, ott ő a kar¸ amit Jupiter kigondol, azt Hercules hajtja végre. …

— A két augustus segítőtársul választotta magának a két Caesart. …. Diocletianus augustus az imperium keleti felét Cajus Valerius Galerius caesarral osztotta meg, míg Maximianus, a nyugati birodalom augustusa Flavius Valerius Constantiust választotta maga mellé caesarnak. A caesarok az augustusok fogadott fiai és vejei, azért ők is sacrosanctusoknak szólítandók, családjuk isteni tagjai pedig nobilissimusok és nobillissimák. Az adoratio, vagyis a térdre borulással való köszöntés csak ő istenségét, a Dominust illeti, azonban véghetetlen kegyelmessége nem tekinti bűnnek, ha megadatik az társainak is, akik részesei az ő istenségének. A legmagasabb rendelet szerint azonban háromszoros főhajtással és a jobb kar felemelésével kell üdvözölni a többi szentségeseket azoknak, akiket az istenek boldoggá tesznek azzal, hogy színük elé kerülhetnek. Ellenben csak kétszeres megalázkodással kell tisztelni a nobilissimusokat ….”