Ugrás a tartalomra
Címlap

Fő navigáció

  • A Seuso-kincs
    • A kincs
    • A tárgyak
    • A kőszárhegyi ezüstállvány
    • Adatok, tények a kincsről
    • A kincs modern kori története
    • Hasonló kincsleletek
    • Lappangó tárgyak
  • A kutatási projekt
    • A kutatási projekt
    • A Seuso Munkabizottság
    • Partnerek
  • Kiállítások
    • Állandó kiállítás
    • Vándorkiállítás
    • Kiállítások az Országházban
  • Média
    • Hírek, események
    • Sajtóközlemények
    • Sajtómegjelenések
    • Seuso-archívum
  • hu
  • en
  1. Seuso Kutatási Projekt
  2. Colosseum
Amphitheatrum Flavium (Fotó: © Alamy Stock Photo)
 Amphitheatrum Flavium (Fotó: © Alamy Stock Photo)
A Colosseum belső tere (Fotó: © Alamy Stock Photo)
A Colosseum belső tere (Fotó: © Alamy Stock Photo)
Római Birodalom
Kr. u. 80

Colosseum

A ma is turisták tömegeit vonzó Colosseum volt a Római Birodalom valaha épült legnagyobb amphitheatruma (188 x 156 x 50 méter): lelátóján egyszerre nagyjából 50000 néző foglalhatott helyet. Neve valójában Amphitheatrum Flavium volt az építtető császári dinasztia, a Flaviusok (69–98) után. A ma ismert Colosseum elnevezést a közelben álló, kolosszális méretű (30–35 méter magas) aranyozott bronzszoborról kapta, amely eredetileg Nero császárt (54–68), majd Solt, a napistent ábrázolta. A Colosseumot 80-ban avatták fel, 100 napon át tartó gladiátorjátékokkal, kivégzésekkel és a vízzel feltöltött arénában rendezett hajócsatákkal (naumachia). A külső homlokzat négy szintjét különböző görög féloszlopokkal díszítették, és bár a valóságban nem maradtak fenn, egy római pénzérmén az épület más díszítőelemeit is megörökítették: az első és második emeleten, a féloszlopok közötti boltívekben szobrok állhattak – talán aranyozott bronzból –, a harmadik emeleti féloszlopok közé pedig pajzsokat erősíthettek. A felső szinten egy ponyvarendszert is kifeszítettek körben az épület tetején, hogy árnyékot adjon a közönségnek.

  • Augustus császár uralkodása

    Ara Pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
    Prima Porta-i Augustus-szobor
  • „Korinthoszi fémből” készült kancsó és nyeles tál, Egyed

  • Római falfestészet

  • Pannonia területének meghódítása

  • Colosseum

  • Traianus császár uralkodása

    Traianus oszlopa
  • Hadrianus császár uralkodása

    Pantheon
  • Marcus Aurelius uralkodása

    Marcus Aurelius lovasszobra
    Marcus Aurelius bronz portréja, Lugio
  • A Severus-dinasztia: Pannonia aranykora

    Falfestmények Brigetióból
    Hercules-mozaik, Aquincum
    Mithras-kultuszkép, Sárkeszi
  • Az Ősz (Autumnus) elefántcsont szobra, Savaria

  • A katonacsászárok kora

    Nemesis szobra a helytartói palotából, Aquincum
  • Ezüst augurbot, Brigetio

  • Diocletianus uralkodása: az első tetrarchia kora

    A tetrarchák szobra, Velence
    Móra Ferenc: Aranykoporsó
  • I. (Nagy) Constantinus császár uralkodása

    A Villa del Casale mozaikjai, Piazza Armerina
    Constantinus-diadalív
    Constantinus kolosszális szobra
    Constantinus kolosszális bronzszobra
  • Constantinopolis megalapítása

  • II. Constantius császár uralkodása

    Heidentor, Carnuntum
    A kaiseraugsti kincs
  • Március 15. téri sisak, Castellum contra Teutanum

  • Ónixköves császárfibula, Szilágysomlyó

  • Iulianus császár uralkodása

  • I. Valentinianus császár uralkodása

  • A hadrianopolisi csata

  • Barbár betörések Pannoniába

    A kőszárhegyi quadripus
  • I. (Nagy) Theodosius és társcsászárai

    Theodosius-obeliszk
    II. Valentinianus aranyozott bronzportréja, Sopianae (?)
  • Üvegedény töredéke aranyfólia díszítéssel, Intercisa

  • Festett ókeresztény sírkamrák, Sopianae

  • Elefántcsont diptychonok

  • Róma kifosztása

  • Pannonia területének feladása

    Késő római luxusvilla, Nagyharsány
    A beremendi bronztábla
  • Romulus Augustulus trónfosztása

  • Ravennai mozaikok

Lábléc

  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • Támogatók

Minden jog fenntartva © 2025