Ugrás a tartalomra
Címlap

Fő navigáció

  • A Seuso-kincs
    • A kincs
    • A tárgyak
    • A kőszárhegyi ezüstállvány
    • Adatok, tények a kincsről
    • A kincs modern kori története
    • Hasonló kincsleletek
    • Lappangó tárgyak
  • A kutatási projekt
    • A kutatási projekt
    • A Seuso Munkabizottság
    • Partnerek
  • Kiállítások
    • Állandó kiállítás
    • Vándorkiállítás
    • Kiállítások az Országházban
  • Média
    • Hírek, események
    • Sajtóközlemények
    • Sajtómegjelenések
    • Seuso-archívum
  • hu
  • en
  1. Seuso Kutatási Projekt
  2. Constantinopolis megalapítása
Kr. u. 330

Constantinopolis megalapítása

Az akkor már mintegy ezeréves múltra visszatekintő egykori görög gyarmatváros, Byzantion hatalmas metropolisszá való fokozatos kiépítése 324 után kezdődött el, amikor I. Constantinus  (306–337) az egész birodalomban egyeduralmat szerzett. A császár előrelátását dicséri, hogy a stratégiailag és kereskedelmi szempontból is fontos szerepet betöltő térségben, az Égei-tengerről a Fekete-tenger felé vezető átjáró, a Boszporusz partján választott helyszínt a birodalom  új fővárosának. Az alapító nevét viselő város, Constantinopolis (Konstantinápoly, ma Isztambul) felavatása hivatalosan 330. május 11–én történt meg, ünnepélyes keretek között.

Az ókori hagyományoknak megfelelően az új várost egy hellénisztikus gyökerekre visszavezethető nőalakkal személyesítették meg, aki méltó párja lett Róma istennőnek. Ábrázolása a művészet többféle műfajában megjelent, így például a textilművességben, az ezüstművességben és a pénzérméken is. Az érmék ábrázolásai és köriratai mindig is elmaradhatatlan részét képezték a császári propaganda eszköztárának. Ezért a birodalom szinte összes verdéjében tömegesen kibocsátott rézérme sorozattal emlékeztek meg az új főváros megalapításáról. A pénzek előlapján rendszerint egy balra néző allegorikus nőalak jelent meg díszruhában, fején taréjos sisakkal, amelyhez gyakran babérkoszorú illeszkedett. Bal vállánál ékes, hatalmi jelvényként értelmezhető pálca, azaz sceptrum látható. A körirat egyértelműen utal a Római Birodalom életében sorsfordító eseményre: CONSTANTINOPOLI(S). A hátlapon pedig – utalásként a császár dicső tettére –  Victoriát, a győzelem szárnyas istennőjét ábrázolták, aki egy hajó orrára lép, kezében sceptrumot és pajzsot tartva. Több, mint 10 éven keresztül verték ezt az érmetípust.

A 4. század folyamán a régi és az új fővárost, Rómát és Constantinopolist – egyenlőségüket hangsúlyozva – gyakran közösen ábrázolták a pénzeken. Az egyedül megjelenő Constantinopolis a 4. század utolsó évtizedeiben vált szokásossá, ami összefügg a birodalom véglegessé váló nyugati és keleti megosztásával. 397–402 között a nyugatrómai császár, Honorius számára verték Constantinopolisban azt a solidust (arany pénzérmét), amelynek hátlapján immár a teljes pompában trónoló, sisakos Constantinopolis jelent meg, jobb kezében lándzsával, baljában pedig a földkerekséget jelképező globusszal, rajta koszorút tartó Victoriaval.

Constantinopolis megalapításának emlékére kibocsátott rézérme előlapja. Sisciai verde, 334-335 (Fotó: © Magyar Nemzeti Múzeum)
Constantinopolis megalapításának emlékére kibocsátott rézérme előlapja. Sisciai verde, 334-335 (Fotó: © Magyar Nemzeti Múzeum)
Constantinopolis megalapításának emlékére kibocsátott rézérme hátlapja. Sisciai verde, 334-335 (Fotó: © Magyar Nemzeti Múzeum)
Constantinopolis megalapításának emlékére kibocsátott rézérme hátlapja. Sisciai verde, 334-335 (Fotó: © Magyar Nemzeti Múzeum)
Solidus hátlapján a trónoló Constantinopolis alakjával. Constantinipolisi verde, 397-402 (Fotó: © Magyar Nemzeti Múzeum)
Solidus hátlapján a trónoló Constantinopolis alakjával. Constantinipolisi verde, 397-402 (Fotó: © Magyar Nemzeti Múzeum)
  • Augustus császár uralkodása

    Ara Pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
    Prima Porta-i Augustus-szobor
  • „Korinthoszi fémből” készült kancsó és nyeles tál, Egyed

  • Római falfestészet

  • Pannonia területének meghódítása

  • Colosseum

  • Traianus császár uralkodása

    Traianus oszlopa
  • Hadrianus császár uralkodása

    Pantheon
  • Marcus Aurelius uralkodása

    Marcus Aurelius lovasszobra
    Marcus Aurelius bronz portréja, Lugio
  • A Severus-dinasztia: Pannonia aranykora

    Falfestmények Brigetióból
    Hercules-mozaik, Aquincum
    Mithras-kultuszkép, Sárkeszi
  • Az Ősz (Autumnus) elefántcsont szobra, Savaria

  • A katonacsászárok kora

    Nemesis szobra a helytartói palotából, Aquincum
  • Ezüst augurbot, Brigetio

  • Diocletianus uralkodása: az első tetrarchia kora

    A tetrarchák szobra, Velence
    Móra Ferenc: Aranykoporsó
  • I. (Nagy) Constantinus császár uralkodása

    A Villa del Casale mozaikjai, Piazza Armerina
    Constantinus-diadalív
    Constantinus kolosszális szobra
    Constantinus kolosszális bronzszobra
  • Constantinopolis megalapítása

  • II. Constantius császár uralkodása

    Heidentor, Carnuntum
    A kaiseraugsti kincs
  • Március 15. téri sisak, Castellum contra Teutanum

  • Ónixköves császárfibula, Szilágysomlyó

  • Iulianus császár uralkodása

  • I. Valentinianus császár uralkodása

  • A hadrianopolisi csata

  • Barbár betörések Pannoniába

    A kőszárhegyi quadripus
  • I. (Nagy) Theodosius és társcsászárai

    Theodosius-obeliszk
    II. Valentinianus aranyozott bronzportréja, Sopianae (?)
  • Üvegedény töredéke aranyfólia díszítéssel, Intercisa

  • Festett ókeresztény sírkamrák, Sopianae

  • Elefántcsont diptychonok

  • Róma kifosztása

  • Pannonia területének feladása

    Késő római luxusvilla, Nagyharsány
    A beremendi bronztábla
  • Romulus Augustulus trónfosztása

  • Ravennai mozaikok

Lábléc

  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • Támogatók

Minden jog fenntartva © 2025