Prima Porta-i Augustus-szobor

Valószínűleg a római szobrászat egyik legismertebb műve ma az Augustust ábrázoló, mintegy két méter magas márványszobor, amely a 19. században került elő felesége, Livia villájából, a Róma északi határán fekvő Prima Porta lelőhelyről. A császárné Augustus halála (Kr. u. 14) után vonult vissza ebbe a villába, ezért valószínű, hogy a Prima Porta-i szobor ezután készült. A mintájául szolgáló, eredeti kompozíció azonban egy középületben felállított, Augustus uralkodásának közepe táján készült bronz szobor lehetett.  A mű egy politikai eseményre is utal: a mellvértet díszítő jelenetben a parthusok visszaadják a rómaiaknak a korábban zsákmányolt hadijelvényeiket. Ez az esemény Kr. e. 20-ban történt, ezért ezt tekintjük a bronz szobor lehetséges legkorábbi készítési dátumának. A császár álló alakjának arányai és testtartása a Kr. e. 5. században élt, de Augustus korában a legfőbb művészeti mintának tekintett görög szobrász, Polükleitosz híres Dárdavivő szobrán alapul. A ruhát-lan atléta-alakot azonban a szobrász katonai ruházatba öltöztette, a fejét pedig Augustus egyéni vonásainak megformálásával portréjává alakította. Ennek köszönhetően a Prima Porta-i Augustus szobor a császár Kr. e. 27 körül kialakult portrétípusának felel meg, amely mesteri szintézist alkot az egyén vonásai és a férfiarc egy elvont, „ideális” verziója között.