Ezüst augurbot, Brigetio

Az ezüstbot, amely Brigetio (Komárom-Szőny) katonai táborától délre, egy kőszarkofágból került elő, egyedülálló leletnek számít a Római Birodalomban.  Az augurok, azaz madárjósok használtak jóslásaik során és a templomok helyének kijelölésénél hasonló botot. A brigetiói papi jelvényt feltételezhetően azért helyezték sírmellékletként a szarkofágba, mert az itt nyugvó halott lehetett a város utolsó augurja. A 33 cm hosszú, spirálban végződő augurbot gazdag díszítése mindkét oldalon sötét színű niellóval (ezüst-szulfid) és arannyal berakott inda, levél és geometrikus motívumokból áll. Egy garnitúrát alkothattak a szintén aranyozott és niellódíszes hagymagombos fibulával (ruhakapcsoló tű), amelyet az elhunyt jobb vállánál találtak meg, hozzátapadt ruhafoszlányokkal együtt.