Mithras-kultuszkép, Sárkeszi

A Fejér megyei Sárkeszi határában egy szentély falmaradványai és más faragott kövek mellett egy domborműves kultuszkép került elő, amelyek Mithras isten tiszteletéhez kapcsolódnak. A perzsa elemeket is tartalmazó Mithras-kultuszban olyan világkép öltött testet, amely szerint a világegyetemet a jó és a rossz, a fény és a sötétség állandó küzdelme irányítja. A sötétséget legyőző fényt testesíti meg a bikát leszúró Mithras alakja. A bikaölő Mithrast ábrázoló kultuszképeken – ahogy a sárkeszi domborművön is – mindig azonos elemek jelennek meg, szigorúan meghatározott elrendezésben. Mithras, aki csúcsos fríg sapkát és keleti öltözetet visel, egy fehér bikát döf le a tőrével, miközben annak hátára térdel. A kép két szélén egy-egy fáklyatartó (Cautopates és Cautes) áll, szintén keleti öltözetben. Fejük fölött, a felső sarkokban a napisten, Sol, és a holdistennő, Luna bukkan elő, égi kocsijuk nem, csak a kocsi elé befogott lovak feje látszik ki a kép kerete mögül. A dombormű alján, a földön különböző állatok támadnak a bikára: a heréjénél egy skorpiót, a mellső lába mellett egy kígyót és egy kutyát látunk. Mithras kultusza a 2. századtól az egész Római Birodalomban elterjedt, ám szertartásairól nagyon keveset tudunk, mert a misztériumvallásba beavatott hívek – kizárólag férfiak – titoktartást fogadtak.