Constantinus kolosszális szobra

I. Constantinus eredetileg nagyjából 9-10 méterre magasodó, trónon ülő szobra a legjelentősebb császárábrázolás, amelyet a 4. század első feléből ismerünk. A császár azután állíttatta fel a kolosszust Rómában, hogy 312-ben győzelmet aratott riválisa, Maxentius felett. A legfőbb római isten, Iuppiter ábrázolásaihoz hasonló szobrot emeltetett magának, amely trónon ülve, lába köré csavart köpeny-ben, fedetlen mellkassal, kezében jogarral (sceptrum) örökítette meg őt. A szobron csak a ruházatból kilátszó testrészek készültek márványból, ezekből maradt fenn néhány töredék. A monumentális, majdnem háromméteres márványfej a kolosszális portrészobor leghíresebb maradványa. A köpenyt valószínűleg nem márványból, hanem bronzból formázták meg. Hajába egy – talán ékkövekkel, aranyozással díszített – szintén fémből készült diadémot illeszthettek, erre utalnak a halántékon és a hajban látható bevágások.