Constantinus-diadalív

Miután 312-ben I. (Nagy) Constantinus elfoglalta Rómát és legyőzte Maxentiust, aki a birodalom nyugati feléért folytatott küzdelemben volt az ellenfele, újszerű helyzet állt elő: a senatus egy olyan győzelem emlékére állított diadalívet a császárnak, amellyel nem külső, hanem belső ellenségtől védte meg a Birodalmat egy polgárháborúban. Constantinus nem is volt jogosult az egyébként megszokott győzelmi menet (triumphus) megtartására. A tiszteletére emelt, három kapus diadalív a Colosseum közelében épült fel; ekkor még a tetején is szobrok álltak. Az építmény díszítésére nagyrészt korábbi uralkodók emlékműveiről származó elemeket használtak fel, csak a kapunyílások fölött futó, keskeny fríz készült újonnan. A Traianus, Hadrianus és Marcus Aurelius korában készült szobordíszek beépítésének célja valószínűleg az lehetett, hogy felruházzák Constantinust a nagy elődök császári erényeivel: hősiességgel, erővel, bátorsággal, bőkezűséggel, kegyességgel. Ezeken a szobrokon a korábbi császár fejét átfaragták Constantinus portréjává. Az újonnan készült fríz Constantinus római uralkodóvá válását beszéli el, a Maxentius ellen indított hadjárat kezdetétől a döntő csatán és a Forum Romanumon tartott szónoklaton át az adományosztásig egy basilicában.