A Traprain Lawi-i kincs

1919-ben, az Edinburgh-tól keletre fekvő Traprain Law dombon található település ásatása közben a régészek ezüstkincsre bukkantak. A feltárt leletegyüttes a Római Birodalom különböző területein készült 4. századi ezüst edényeket és más tárgyakból származó törtezüstöt (több mint 150 töredék), valamint öt ezüstpénzt tartalmazott. A legkésőbbi Honorius nyugatrómai császár (395–423) pénzérméje volt, ami a kincs elrejtésének időpontjához is támpontot ad: valószínűleg a 5. század közepe körül temethették el.

A legtöbb darabot összepréselték és feldarabolták, alig néhány maradt meg teljesebb formában vagy épen. A kincs nagy részét késő római ezüst lakomakészletekhez tartozó edények darabjai teszik ki, de tartalmazott női piperekészletből való töredékeket (ezüsttükrök és kenőcsös tégelyek darabjai) illetve katonai ruházathoz tartozó darabokat (övcsatok, szíjveretek és szíjvégek) és talán templomból való keresztény tárgyakat is. Az étkezéshez használt edények közül nyolc nagy boroskancsó, öt borosserleg, 50 tál, 22 kör alakú lapos edény, hat négyzet alakú edény és hat kanál darabjait azonosították. Az egyik épen maradt tárgy egy kisméretű merőkanál delfin alakú nyéllel.

A töredékek között vannak díszítetlenek, de niellóval és aranyozással díszítettek is. A díszítőmotívumok között pedig a geometrikus és levéldíszeken kívül mitológiai jelenetek alakjai és állatalakok is felismerhetők. A Traprain Law-i kincs néhány edényét keresztény jelenetek és szimbólumok díszítik. Figyelemre méltó, hogy több edénytöredéken a Seuso-kincs geometrikus korsóin és a kőszárhegyi állványon is láthatóhoz hasonló díszítést találunk (négyszirmú rozetták és levelek), hasonló készítési technikájuk alapján az is feltételezhető, hogy azonos műhelyben készülhettek.

A kincs eredete nem tisztázott. Valószínűleg még a Római Birodalom területén darabolhatták fel az edényeket azért, hogy fémezüstként elcseréljék vagy beolvasszák, és új tárgyakat készítsenek az így nyert alapanyagból. Végül a törtezüstöt valószínűleg diplomáciai ajándékként vagy zsoldosoknak fizetségként adhatták, így kerülhetett erre a Római Birodalom határán kívül fekvő, helyi népesség által lakott településre.

A kincs teljes tömege kb. 24 kg, aranyértéke 1,454 kg. Mind a mai napig ez a legnagyobb törtezüstből álló kincs a Római Birodalom határain kívül eső területekről.

Bővebben a kincsről:

Traprain Law treasure, National Museums Scotland

Scotland's Early Silver: Traprain Law Treasure

A century of silver: the Traprain Treasure on its hundredth birthday

Digitális rekonstrukció az egyik táltöredékről:

Traprain Law dish, National Museums Scotland

Szakirodalom:

Curle, A. O.: The treasure of Traprain, Glasgow 1923

Painter, K. – Hunter, F.: Late Roman silver: the Traprain treasure in context, Edinburgh 2013