Az esquilinusi kincs
1793-ban Rómában, az Esquilinus domb tövében, egy házban több darabból álló ezüstkincset találtak. A felfedezés után nem készült teljes leltár, így nem tudjuk biztosan, hogy hány tárgyból állt a kincs: a kutatók mindössze 27 ezüsttárgyról tudták bizonyítani, hogy a leletegyütteshez tartoztak. Ezek a darabok három múzeumba (London, Nápoly, Párizs) kerültek, közülük a legtöbbet (25 darabot) ma a British Museumban őrzik.
Az esqulinusi kincsben lakomákon használt edényeket, piperekészlet darabjait, valamint bútor- és lószerszám-díszeket találunk. Leghíresebb közülük egy valószínűleg 380 körül készült, nagyméretű (mérete 56×43 cm, tömege 8,2 kg), domborműves díszítésű, aranyozott ezüst illatszeres doboz, amely házassági ajándék volt: a doboz tetejét az ifjú pár képe díszíti. Nevüket (Proiecta és Secundus) a fedél szélén olvasható latin nyelvű felirat említi – SECVNDE ET PROIECTA VIVATIS IN CHRISTO –, amely arra buzdítja a tulajdonosokat, hogy Krisztusban éljenek. A fedél keresztény felirata feletti hosszú oldalán Aphrodité születésének jelenete, a rövid oldalakon az őt kísérő néreiszek alakja látható, a hátoldalán pedig egy ifjú vezeti a menyasszonyt ajándékokat vivő szolgák kíséretében. A doboz alsó részének oldalsó paneljain pedig a mennyasszony széken ül, kezében illatszeres dobozzal, miközben a szolgálók különböző tárgyakat – tükröt, illatszeres dobozokat, vizeskancsót, vödröt és mosdótálat – hoznak neki a szépítkezéshez. Hasonló jelenetsor díszíti a Seuso-kincs henger alakú illatszeres dobozát is.
A Proiecta-ládika egyik jelenetében látható piperedobozhoz hasonlít a kincs másik jelentős darabja, a hengeres, kupola alakú fedővel ellátott ún. Múzsa-ládika (átmérője kb. 33 cm, magassága kb. 27 cm). A kincshez tartozik még egy bordázott oldalú kézmosó vagy mosdótál (átmérője 56 cm, tömege 2,7 kg), amely díszítésében rokonságot mutat a Seuso-kincs geometrikus korsóival és a kőszárhegyi állvánnyal is, egy italáldozat bemutatására használt edény, nyolc aranyozott, niellóberakásos, monogrammos ezüsttál, egy állatokkal és geometrikus motívumokkal díszített palack, két kancsó, valamint hat aranyozott lószerszám-dísz. Feltehetően egy széket díszíthetett a négy aranyozott ezüstszobor, amelyek Tükhét, a szerencse istennőjét ábrázolják, mindegyik más-más városét: Rómáét, Constantinopolisét, Alexandriáét és Antiochiáét.
A kincs egy Róma városi előkelő családé volt, a Proiecta-ládika felirata alapján talán a Turcius-családhoz köthető, akik a 4. században vezető tisztségeket töltöttek be. A kincs a család több tagjához tartozó darabokból áll, a 27 tárgy közül 22 valószínűleg ugyanabban a műhelyben készült egy rövid időszakon belül. Keltezése vitatott, a legvalószínűbb, hogy 380 körül rejthették el. Össztömege kb. 28 kg, aranyértéke pedig mintegy 1,823 kg.
Bővebben a kincs darabjairól:
The Esquiline Treasure, the British Museum
Szakirodalom:
Shelton, K. J.: The Esquiline treasure, London 1981