A vinkovci kincs

Horvát régészek az utóbbi évek egyik legjelentősebb felfedezését tették 2012 márciusában: Vinkovci belvárosában egy építkezést megelőző leletmentő ásatáson 48 ezüsttárgy került elő egy nagyméretű kerámiaedényből, amelyet egykor a most feltárt lakóházban elásva helyeztek el. A több mint 30 kg tömegű kincsleletben lakomákon használt nagyméretű tálaló tálak, kézmosó tál, kancsók, kisméretű mély tálak, kanalak, poharak, illatszeres doboz, kenőcsös edények találhatók. Közülük sokat vésett növényi motívumok, illetve figurális jelenetek díszítenek, néhány darabon pedig aranyozás és niellódíszítés is látható. Kiemelkedik két nagyméretű, aranyozott, niellódíszes ezüsttál: az egyik közepén nyáját figyelő pásztor, a másikon egy oroszlánt leterítő lovas vadász látható.

Egy harmadik tálon latin felirat olvasható: ANTONINVS FECIT AQVIL(eia), azaz „Antoninus készítette Aquileiában”.​

A régészek egyelőre a 4. század végére keltezik a kincset és feltételezik, hogy a benne talált edényeket helyben, a mai Vinkovci helyén fekvő ókori városban készítették. Cibalae Pannonia egyik legjelentősebb városa volt a Római Birodalom dunai határvidékén, a Dráva és a Száva között. Két római császár, I. Valentinianus (364–375) és uralkodótársa és testvére, Valens (364–378) is itt született. A kincset valószínűleg egy nyugtalanabb időszakban, politikai békétlenség vagy külső támadás idején rejthették el, a tulajdonosa jómódú polgár volt.

Méretében és jelentőségében is olyan késő római ezüstkincsekhez hasonlítható, mint a Seuso-, a mildenhalli vagy a kaiseraugsti kincs.

Számos olyan edényt is tartalmaz, amelyekhez formájukban és díszítésükben hasonló darabokat ebből a három kincsleletből ismerünk. A vinkovci kincs jelentőségét tovább emeli, hogy régészeti ásatáson került elő úgy, ahogyan az ókorban eltemették.